Villamoson (jav.)

A kocsma ablak mögül nyerőgépek
csilingelnek a villamosra.
Beljebb akciófilm.
Indulunk.

Addig utazom míg elérem azt a távolságot,
ahol csak tanulni, tanulni, tanulni
és lenni.
Az üveggolyón, tengeren és hegyeken is túl,
sírokon, köztereken,
húgyban, vérben és más közhelyekben alvó
öreg harcost,
a magyar hang titkos nyelvi ágát,
akit eltemettünk,
akin nem fog többé háború,
a szinkronszínészt keresem.

Megáll az idő a Kosztolányi téren.
A lepergő film, a hangos nyelv
hátulról már betette mindenkinek.
A nyalóka ízlelő bimbók,
a blúzokat lengető szélben kimerevednek.

Távoli rakétasilókon,
a korszellem mennybenetelén,
sikerré disznólkodott malacokon túl,
a kimondhatatlan nyelvi ágon,
síri csendek gyülekeznek.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-01-20 23:21:04
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-20 23:21:04