valahol már (2)

valahol már

visszavágyakoznak bennem a félszek
odakinn egyedül, egyedül élek
idebenn vagyok csak önmagam

elnyújtóznak hozzám távolságaink
hiányodtól torzult álmaimban, mint
pillangók repdesnek hasztalan

valahol már voltam, hogy itt ne legyek
hiányzik most az az akkori gyerek
az a boldog, büszke kacagás

valahol másutt én otthonra leltem
nem a nagyvilágban, tekintetekben
- itthon vagy - szemekből hallva más

(száz szónál mond többet egyetlen hallgatás)





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-11-10 20:26:40
Utolsó módosítás ideje: 2011-11-10 20:26:40