valahol már (2)
valahol már
visszavágyakoznak bennem a félszek
odakinn egyedül, egyedül élek
idebenn vagyok csak önmagam
elnyújtóznak hozzám távolságaink
hiányodtól torzult álmaimban, mint
pillangók repdesnek hasztalan
valahol már voltam, hogy itt ne legyek
hiányzik most az az akkori gyerek
az a boldog, büszke kacagás
valahol másutt én otthonra leltem
nem a nagyvilágban, tekintetekben
- itthon vagy - szemekből hallva más
(száz szónál mond többet egyetlen hallgatás)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-11-10 20:26:40
Utolsó módosítás ideje: 2011-11-10 20:26:40
