A tengernek elég

Nem kell sok a sziklafal tövében,
a tengernek elég egy megtörés,
hullámait lágyan teríti szét
a Baleári szigetek körül,
az ernyedés perceinek hála
puhán, mint a tej, ha forrás után
csitulni kezd a vágya s a hártya
alatt dermedni készülő láva
visszavonulóban meg-megremeg,
de ami maradt, magába zárja
kérgesen, talán majd legközelebb.
Hát így terülnek szét az álmaim,
ha háton fekve ringnak melleid
fejemhez párnaként simulva már,
míg a vásznon sorra megjelennek
kikockázva egy siófoki nyár
raszteres képei, hol ugyanúgy
nyugtatom fejem anyám keblein,
mielőtt a húgom megszületne,
jóval mielőtt szegény tengernek
elég egy sziklás megtörés, hogy a
végtelentől elmenjen a kedve.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.