Annak a kisfiúnak... javítva

Soha úgy lihegést nem utáltam még
mint apám földi létét faluhelyen
nevelőanyámmal,  brutál nagy éjjel
Imában kérve Istenem
Szedd őket végre széjjel
Vidd, vidd... maradjanak álmaim

Felnőttem
Maradtak komplexusaim, vágyaim
A nagyok,  most is hangosan zihálva kefélnek
ez a józan nyomor meg, amiben magamra maradva remélek
Arra elég
hogy papírra vessem mit partra vetetten learathatok

Ami marad utánunk, kölyök
Úgy is csak villanás, titok.
Napunkban ott a karc
de csitt, csitt legyen





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-10-02 12:33:05
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-02 12:33:05