Ablakhoz közel (változat)

Rég láttalak.
A beváltható boldogságkuponjaim
is elfogytak, lejártak mind.
Az ősz nagy esőkkel jött,
kimosta gyökereimet,
de már nem volt miért kapaszkodni.
Mire elért a tél
fény nélkül
nőttem fel magamhoz.
S most,
mikor odamerészkedem
az ablakhoz közel
eszembe jut
hogyan ringatóztál
a márciusi napsütésben
alig észrevehető
apró mozdulatokkal
lehunyt szemmel,
mintha meditálnál.
Ha felnézek,
bánt a fény,
hiába melenget
ilyen hamar,
nem tudom
behunyni szemem.
Úgy szeretnék táncolni
fákkal, madarakkal
- ahogy tanítottad -
de még kiszárítanak
a koraesti, hűvös szelek.
Rég láttalak.
Bárhová is indulok,
remélem,
hozzád megyek.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-03-25 02:12:25
Utolsó módosítás ideje: 2011-03-25 10:44:11