SZAKÁLLAS

Kórházba készül, nem tudom,
mintha könnyebb volna diagnózisra meghalni.
Kócos és büdös. Két hete fekszik az ágyban, azt mondja,
nem mer már egyedül tusolni. Nem baj, mi
nem szoktuk szagolni egymást.

Azt akarja, hogy megborotváljam -
harminc éve szakálla van, megegyezünk annyiban,
hogy levágom neki. Alapos, jó munkát végzek.
Értek hozzá, mármint apámhoz, akkurátusan
ritkítom a szőrszálakat, ezt kell elhitetnem.

Amikor viszont a földről összeseprem, ami maradt,
felnézek, vajon nem látja-e, hogy reszketek.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-12-28 13:01:29
Utolsó módosítás ideje: 2010-12-28 13:01:29