A szelídet megsebezték
A szelídet megsebezték,
s költő lett belőle,
riadt szemekkel bújt
ég és föld előle.
A költőt megsebezték,
csillag lett belőle,
maga-nyúzott meztelenség
didergő ember bőre.
A csillagot megsebezték,
hajnal lett belőle,
fájdalma csörgő énekszóként
csorgott kéklő háztetőkre.
A hajnalt felsebezték,
s kiforduló méhe
szelíden költőt, csillagot
ejtett egy ember-mesébe.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-11-12 19:14:52
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-12 19:14:52
