Halált vacsoráztam

Rimánkodva dobog
Ez a kényes húscafat
Majd kacagva aludni tér
Jaj de száz másik
Remegve megszakad.
Még hontalan bárkám
rozsdás veretei is
kérlelve sikoltanak,
Halálhírből hiénaként
Mikor ihletet lopok
Ragyogón formálom
Soraim, s közbe
Ki se hűlt még prédám,
Én már aranyfogakat
S kínt csenek el ékesítvén
Üres, sivár életem.
Elég már te álnok nyelv
Ne rabold meg azt
mi egyetlen igaznak
Napjaidra megmaradt.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-10-10 23:11:21
Utolsó módosítás ideje: 2010-10-10 23:11:21