Nem ennivaló

Amikor azt mondtad, eljössz, gondoltam,
kitalálom, hogyan. Könnyű, nyári ruha
lesz rajtad, mint abban a versben, amiben
az istenek nyoma van. Szerettem
volna élni veled, élni csak, egyáltalán. És most
mondani kellene az ellentéteset. Könnyű,
fehér ruhában jössz, mint az istenek, de ezt
már szinte mondtam, mondta más is. Leteríted
a kabátod, addig jössz, amíg már nem lehet.
Ahonnan nincs tovább. Megfelezzük
a helyed, megisszuk a bort. Szivarfa füstje,
háztető, éjszaka, ágy, szoba. Ne legyél anyám,
mondanám, hogy ne legyél mostoha.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.