szóterelõ sárkány

kényszerből lenyelhetett trágár szavakat okádik
amit gondol rögtön kimondja
mondja aztán az önérzet hangján kirohan
a teremből téli szél zúg
összeveszik velem közös barátnőnk is

dél van majd éhen veszem
a hiába rendelt mérget
az okádó lánynak az étteremben
hiába mondtam amit gondolok én is
hogy megölném
hogy nincs joga okádani a nyomorát

a közös lánnyal azóta veszekszünk rajta
talán lidérc volt
gyomrot ülő boszorkányos lovas
aki én is annyira lennék
ahogy kimondana végre a nyomor






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.