*Leült*
Váratlanul mellém ült
mikor hozzád beszéltem
gondoltam megszólítom
mondja el mi választ szét
s kapcsol össze veled
miért kötöttünk csomót
annyiszor vad nyelvünkre
vagy egymás szavába vágtunk
választ keresve mindig
ugyanarra a kérdésre
hosszú éjjelek
néma nappalok
sűrűsödött az idő
tudtuk vihar lesz vagy
viharos szeretkezés
ő meg csak itt ül
ártatlan arccal
mint egy váratlan vendég
kissé zavart de
mindenképp bizonytalan
ó hogy fulladtál volna meg
minden bennünk rekedt szótól
elhallgatott gondolattól
ki nem mondott szeretlektől
hirtelen hozzám hajol
alkohol szaga van érzem
sokatmondón kacsint
van egy cigid lelkem ?
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.