Jónás próféta jegyzetei (új szerkesztéssel, jav.)

Elmenekültem! Küldjön Isten Ninivébe mást!
Annyi nagy harcosa közt ezt a kis futást
majd elfelejti.
Ha megpihentem a tengerparti zöld  között,
árnyékom elrejti a sötét.
Holnap majd megnézem,  
Ninive küldött-e pénzt,
hogy ne menjek,
de meg is átkozhatom innét.
Vagy Isten leveti álarcát és nem lesz több véletlen?
De mi ez a hajó itt?
Menetrend szerint ma nem indul sehova járat!
Nem megyek, mondtam!
Mert embernek másik ember árthat,
Ninive birodalmat is legyőz,
Jónás ellene kiálthat,
ha életét megunta!  
Döntenem kellene: áldozat legyek, vagy példa?
Fogadhatnék új fogadást,
mintsem rám fogadjon a hajósnép!  
(Iszonyom van a víztől, maradnom kell.)
De az Istent is féli bennem a lélek!
Bálványokra nem ügyelek,
hálaadó szóval áldozom,
minden parancsolatot  betartok.
Miért nem elég ez?
Nem érti Isten, hogy félek!
Ninive háromnapnyi járóföld,
ellenkező irányban a tenger,
ücsörgök még itt.
Ne integessenek a hajóról!
Talán ha üzennék, hogy tartsanak Ninivében böjtöt!
Öltözzenek zsákba az emberek,
mint a barmok bőgjenek! Istenhez erősen!
Talán megengesztelődik,
és nem veszünk el!
Még negyven nap, az induláshoz?
Vagy akkor jön el a vég, mely pusztulást hoz,
ha maradok?
Akkor inkább, Uram, már ma tedd!
Ha elvesztetted irgalmasságod, türelmed,
gonosz miatt bánkódó természeted!
Csak ezt a kis árnyékot tartsd meg itt felettem,
míg döntök, mert helyettem döntöttél annyiszor!
Megtartottál erre az útra?  
Bátorság Jónás, ne félj!
Tudom Uram, szóltál,
indulnom kell, hiába futottam,
a hajó itt van, és vár a cethal.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.