Sziget úszik a szélben

Sziget úszik a szélben, ahol a Föld szíve verdes,
Sebzett madár csapdos felette, kihagyó lélegzettel.
Eldöntötték már itt, hogy mit akarnak tenni e hellyel.
Nap vakít idegen szemeket az üvegtornyok szegleteinél,
S alant kunyhókat emelnek a kérdezetlen népek,
Legyalult tölgyrengetegből kegyhelyeket.
Valami, a semmibe nem hullhat alá.
Dobogó-kő, nálad lenni otthon, itthon kell,
Mert nem taposhat el isteni végzést emberi erő!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.