Én már ezerkilencszázhatvannyolcban láttam
lézerfény-játékot apám cigaretta parazsa
volt mikor kékesünk képe már egy pontba
zsugorodott a képernyő közepén a mocorgások
félórája után vörös fény-arabeszk a szoba
langyos sötét levegőjében még álmomban is
láttam csukott szemhéjam mögött hajnalig
mikor már kihűlt lábuknál mind a két tégla
a kakastalan szűk udvarunkba lopódzott a fény.
