A lényeg

Ebből megélni nem lehet,
de azért bízom abban,
nem csinálok mindent rosszul
s végtére nem egy csapda

ez, amiben csak vergődni,
siránkozni, ottromba,
pazar harcokban megtörni,
sőt, edződni van joga,

hogy aztán jól megérdemelt,
kiégett közkatona
mintájára elégedett,
álljon csak be a sorba

úgyis, máshol úgy sincs helye,
szokja meg amit lehet,
törődjön bele, rengeteg
embernek ez a dolga,

hogy önfeledten elfelejt
minden csatát és csapdát,
nem lesz olyan, mint vert horda,
ha beáll, békén hagyják.

Ettől lesz majd sok jó dolga
és már foglalkoztatják,
ettől viszont jó sok dolga,
háta mögött meg tatár

bizalmatlan sürög-forog,
érdeklődve kémleli,
mire képes ez a boldog,
ha munkáját féltheti.

Fáradtságtól örömteli
zokszó nélkül elfogad
mindenfajta utasítást,
bízva abban nem marad

munka nélkül, Ő nem flótás,
Ő szabadnak született.
A pénzügyi függősége
is csak részmegoldás, mert

szabad mindig nem lehet...
                        
                     *

Elvetélek gondolatot,
azt se bánom, nem ért meg,
azt hiszi a Marson lakom,(?)
vagy sok közt űrt zenélek.

milyen rossz, ha rá gondolok,
mennyit ér az élet, ha
üresek a hétköznapok
s dolgozni jár a lényeg...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.