Viharlátó agancsba

Viharlátó agancsba öltözik.
Lelke ilyenkor mást is öltene,  
de elrepül. Hideg lesz. Az égre
kancsóból bor folyik, s átmossa
a füstös színeket.
Ahogy tojásokat ütnek fel
pohárba, hátunk mögött hangok
játszanak. Szelídülünk ilyenkor,
mert Viharlátó lesz a Nap,
s mi gyermek szolgálóiként
meghajlunk a  tiszta pázsiton.
Most tanácskozás folyik,
nem szólhatunk, és Viharlátó is
csak nagyritkán beszél.
Nem tudni, mit. Csak dallamát hozza
felénk a szél.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.