| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-07-04 16:44 Összes olvasás: 196661| 1276. | [tulajdonos]: moving | 2020-06-03 17:54 | Egyedül vagyok, mint az ujjam. Csak azért nem rágódok rajta, mert nincs minek. Változni már nem fog. És egyébként is, az emberek a boldog emberek társaságát szeretik, ha esélyt akarok még bármilyen felszínes, a másik félnek mit sem jelentő kapcsolatra, el kell titkolnom, h egyedül vagyok.
Még főiskolás éveim végén volt egy kissé transzcendens rémálmom. A részletekre már nem emlékszem, de volt benne egy apáca, aki azt mondta, 'A szív szeret.', de elbuktam a próbán nála, aztán meg csak menekültem a halál elől, s akkor mondta azt az a hang, ami máig megragadt:
'Ki tudja, ki tudja, a mozgás néha évekig életben tart.'
No, hát ilyenformán. Mozgok. Egyébként ténylegesen is, mert biciklizem múlt hét eleje óta. A monotonitás-tűrésem csekély, még mikor helyben tanítottam is nyolc-kilencféle útvonalon jöttem haza biciklivel, h ne unjam annyira. Most minden nap más környékbeli települést célozok be, kellemes meglepetés, h van miből választani, még nem kellett ismételnem. Persze elkezdtem kombinálni is őket, meg a táv is nő, ma 36 km-t sikerült menni, és még házisajtot is vettem a szomszéd faluban. Utóbbit a gyerekeknek. Ettől az egytől éreztem ma egyedül jól magam.
Az van, h az ember élete utolsó harmadában rájön, h azok a bizonyos megtartó kapcsolatok hazugságok, és megszabadul tőlük, h aztán rájöjjön, h semmi mása nincs viszont. Csak ezek a hazug kapcsolatok. Ja, meg senkinek se kellő önmaga. Egyedül, mint az ujja. Tehát mozog. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
