NAPLÓK: faopál
Legutóbbi olvasó: 2026-04-17 14:03 Összes olvasás: 10640| 3. | [tulajdonos]: Gesztenyegyerek | 2018-11-28 20:43 |
Faopál és Tintareb
Gesztenyegyerek
Először nagyon fájt.
Rosszul esett neki,
hogy nem vállalták fel.
Hogy semmisnek nyilvánítják az üzenetét.
Kezében gesztenyék.
Arra gondolt hozzájuk vágja.
Aztán eszébe jutott valami.
Énekelt a férfinak.
Ha megŽrintesz egy asszonyt,
aki iránt feltámadt benned a vágy,
de nem mutatkozott készségesnek,
ettől az érintéstől fogva,
szinte megbomlik a szerelemtől.
Menekülnöd kell előle,
mert az erődet elszívja.
Sosem tudod majd kimeríteni.
Kis idő múlva megismételte.
Ugyanaz történt,
de már nem volt váratlan a hatás.
Kevésbé fájt, szinte már alig.
A férfi elerőtlenedett.
Mézopállá lett, gyökér a fosszíliában.
Mandragóragyökér.
Mézopálban, faopálban.
És ő, hagyta, hogy rátapossanak.
Hagyta.
Igazából gesztenyegyerek volt,
színekkel, és fényekkel.
Gyermek, és Nő.
A mandragóra a földre hullott.
A kis kezekben ottmaradt a gesztenye vöröse.
Ennyi a története.
Fölé hajoltam, aludt:
igen, azt hiszem,
próbállak követni,
egyelőre, csak próbállak,
mint a pillangót,
ami ide-oda repked.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
