NAPLÓK: faopál
Legutóbbi olvasó: 2025-01-30 22:45 Összes olvasás: 86373. | [tulajdonos]: Gesztenyegyerek | 2018-11-28 20:43 |
Faopál és Tintareb Gesztenyegyerek
Először nagyon fájt. Rosszul esett neki, hogy nem vállalták fel. Hogy semmisnek nyilvánítják az üzenetét. Kezében gesztenyék. Arra gondolt hozzájuk vágja.
Aztán eszébe jutott valami. Énekelt a férfinak.
Ha meg¬érintesz egy asszonyt, aki iránt feltámadt benned a vágy, de nem mutatkozott készségesnek, ettől az érintéstől fogva, szinte megbomlik a szerelemtől. Menekülnöd kell előle, mert az erődet elszívja. Sosem tudod majd kimeríteni.
Kis idő múlva megismételte. Ugyanaz történt, de már nem volt váratlan a hatás. Kevésbé fájt, szinte már alig.
A férfi elerőtlenedett. Mézopállá lett, gyökér a fosszíliában. Mandragóragyökér. Mézopálban, faopálban.
És ő, hagyta, hogy rátapossanak. Hagyta. Igazából gesztenyegyerek volt, színekkel, és fényekkel. Gyermek, és Nő.
A mandragóra a földre hullott. A kis kezekben ottmaradt a gesztenye vöröse. Ennyi a története. Fölé hajoltam, aludt: igen, azt hiszem, próbállak követni, egyelőre, csak próbállak, mint a pillangót, ami ide-oda repked.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!