az utolsó alma: ...

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2828 szerző 36965 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Lévai Attila
  kiút
Új maradandokkok

Vezsenyi Ildikó: Falusi randevúk 1. Első este
Bara Anna: örökség
Szilasi Katalin: utam
M. Szabó Mihály: Mi maradt?
Ötvös Németh Edit: kézimunka
Gyurcsi - Zalán György: Terveim (jav)
Kiss Anna Mária: az össze nem egyezés retorikája
Mórotz Krisztina: Agapé
Berényi Klára: B oldal
Petz György: Pár beszéd
FRISS FÓRUMOK

Oláh Imre 50 perce
Gyors & Gyilkos 1 órája
Vajdics Anikó 2 órája
DOKK_FAQ 3 órája
Vezsenyi Ildikó 5 órája
Mórotz Krisztina 11 órája
Franczen Bea 12 órája
Szilágyi Erzsébet 1 napja
Zsuzsanna Grande 1 napja
Nagyító 2 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Takács Éva 2 napja
Kosztolányi Mária 3 napja
Albert Zsolt 4 napja
Ötvös Németh Edit 4 napja
Bara Anna 5 napja
Bártfai Attila Márk 5 napja
Pataki Lili 5 napja
Petz György 5 napja
Szilasi Katalin 5 napja
FRISS NAPLÓK

 Játék backstage 1 órája
Hetedíziglen 2 órája
Baltazar 2 órája
Fészek 3 órája
Qui? 3 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 4 órája
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 4 órája
Seholsincs 5 órája
Gyurcsi 7 órája
Zúzmara 17 órája
Sorrento 23 órája
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Bara 1 napja
mix 1 napja
leállósáv 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: az utolsó alma
Legutóbbi olvasó: 2020-02-19 22:35 Összes olvasás: 21966

Korábbi hozzászólások:  
390. [tulajdonos]: ...2019-09-02 23:23
Cserna-Szabó András: Nagykötőjel

Borotválkozás közben jutott eszembe, hogy kedd van, és ha kedd, akkor meg kell látogatnom Ernát, igencsak meglepődtem, mert az elmúlt három évben még egyszer sem felejtettem el a keddet és Ernát, kicsit szégyelltem magam, de nem volt időm az érzelmekre, pontban kilenckor Ernánál kellett lennem, sietnem kellett, sosem szerette a késést, fogtam hát a szemöldökcsipeszét, és kitépkedtem a hosszú orrszőreimet, Erna ugyanis undorodik az orrszőrtől, a fájdalomtól könnyeztem, nem is hullik a hajam, gondoltam, csak átnő a fejemen keresztül az orromba, aztán zuhanyoztam, befújtam magam sprayjel, és azt a zakómat vettem fel, amit huszonhat éve vásároltunk Ernával, amikor végre kineveztek igazgatóhelyettesnek, vigyáztam rá, drága darab, Erna büszke volt, az elegáns pesti nagyáruház ruhaüzletében azt mondta, mikor kijöttem a próbafülkéből: „Igen, ez az, ez már nem Nyelvtan Náci magyar- és történelemtanár, hanem Horváth Ignác gimnáziumi igazgatóhelyettes!”

Generációk jöttek és mentek, de engem mindenki így hívott a hátam mögött: Nyelvtan Náci, nemcsak a diákok, a tanártársaim is, gyűlölöm ezt a nevet, de hát ki szereti a gúnynevét, tény, hogy néhányszor csúnyán túlreagáltam néhány „dícséretet” és „muszályt”, sőt A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása után az iskolai büfé tábláján piros filccel és ordítva javítottam ki a NYITVA TARTÁS-t NYITVATARTÁS-ra, mert én nem hanyagoltam el a nyelvtant, ahogy a többi magyartanár, ez volt a bűnöm csak, valljuk be, utáltak, a többi tanár persze népszerű volt, hiszen Ady szerelmeiről és Pilinszky Istenéről szónokoltak, ezt bezzeg imádják a diákok, az óra eleji röpdolgozatot a magyar nyelv eseteiből már nem szeretik annyira.

Megfésülködtem, felszálltam a biciklimre, és a temető melletti virágbolt felé indultam, Erna kedvence a vörös tulipán, a szerelem és a női nemi szerv szimbóluma, azt is mondták rólam a kollégáim, persze csak a hátam mögött, hogy prűd vagyok, pedig én csak női nemi szervnek hívom a pinát, „Nincs piros szebb / Mint a tulipán / Ha még bimbó / Tavasz derekán”, ahogy Szép Ernő dalolta, ő se azt írta, hogy szeretem a szűzlányok pináját, pedig szerette, de a tulipán, az tulipán, aztán mindenki magában megoldja, neki mit jelent, az irodalom nagyrészt magánügy, akár a hit.

Megvettem a tulipánt, a temető kapujában letámasztottam a biciklimet, és Erna sírja felé indultam, a temetőcsősz, bizonyos Kuli félmeztelenül pakolt a kulipintyója előtt valami szöges léceket, egyiket hajigálta a másikra, ebben a Kuliban én három éve Gozsdu Elek novellájának, az Ultima ratiónak főhősét, a vén Matyi bácsit látom, pedig semmi hasonlóság köztük, csakis az, hogy mindkettő temetőcsősz, a Gozsdué öreg, az enyém középkorú, az ráncos, hófehér szakállas, sovány és csontos, ez kopasz, hordóhasú, borostás, és ennek a Kulinak semmi hajlama a metafizikához, ennyi erővel az erőtakarmánygyár udvarán is dolgozhatna portásként, ez még sose gondolt a halálra, ha adok neki pálinkát, boldog, ha nem, köszönni is elfelejt.

Amikor meglátott, Kuli megpróbált meglógni, de hangosan rákiabáltam, fél tőlem, mert mindig valami munkát adok neki, és dolgozni nem szeret, akkor aztán elém jött, elvette a félliteres szilvát, amit hoztam neki, és megkérdezte, mit parancsol a direktor úr, nem javítottam ki, hogy csak igazgatóhelyettes voltam, lehettem volna igazgató is, ha nincs az a seggnyaló Morvai, akit negyven évig nem lehetett elmozdítani az igazgatói székéből, szóval mondtam Kulinak, indulás, tegyük rendbe a nejem sírját, hozza a szerszámait, söprűt, kapát, gereblyét, lapátot, kannát, mire ő fájdalmas arccal, hogy már a múlt héten megcsináltam, igazgató úr, persze, próbált kibújni a feladat alól, de nem hagytam, szigorúan ránéztem, ahogy régen a ­diákjaimra, amikor nem készültek, és Kuli már ment is a szerszámokért, lehajtott fejjel, szomorúan.

Szép sírhelyet vásároltam három éve, fekete márvány, szögletes formák, fehér betűk, a minimalista hangulatot csak két angyalka töri meg, az angyalokhoz Erna ragaszkodott, meg ahhoz is, hogy ne hamvasztassam, azt mondta, esze ágában sincs azt hallgatni a temetésén, hogy Erna az urnában, szóval koporsós temetés volt, négy ember engedte alá Ernát, most is itt van a fekete márvány alatt, a neve felvésve fehérrel: HORVÁTHNÉ SOÓS ERNA (1940–2016), és már ott az én nevem is: HORVÁTH IGNÁC (1939– ), ennyi az élet, egy vízszintes vonal, előtte a születés, utána a halál.

Tán másfél órája dolgoztunk már, mikor Kuli megkérdezte: direktor úr, a gondolatjeleket ki­tisztítsam?, mire én dühbe gurultam, és azt ordí­tot­tam: hányszor kell még magának, Kuli, elmagyaráznom, hogy nem gondolatjel, hanem nagykötőjel?!, ez itt, Kuli, nagykötőjel, melyet szavak, szókapcsolatok többnyire lazább, alkalmi összefűzésekor, népek, nyelvek, tulajdonnevek összekapcsolásakor, valamettől valameddig terjedő viszony jelölésére vagy géptípusok számjelzése mellett használunk, a nagykötőjel előtt és után nem állhat szóköz, itt egy valamettől valameddig terjedő viszonyról van szó: a feleségem 1940-ben született és 2016-ban halt meg, világos?, tehát mi ez itt?

Kuli halkan, lehajtott fejjel mondta: nagykötőjel, direktor úr, és nekiállt fülpálcikával tisztítani mindkét fehér vonalat, melyek egy hét alatt jócskán beporosodtak, és mikor Kuli elment, én – szokásom szerint – (két gondolatjel!) a majdani koporsóm fölé, a fekete márványra (vagy ahogy hívni szoktam, a „helyemre”) feküdtem, Erna rögtön ezzel kezdte: ez most mire volt jó?, miért kellett ilyen szörnyen legorombítanod?, és hát igaza volt, túlreagáltam a dolgot, már megint, bocsánat, mondtam Ernának, de ő azt válaszolta, ne tőle kérjek bocsánatot, hanem a csősztől, hát felkeltem, odasétáltam a rozzant házához, bocsánatot kértem Kulitól, és adtam neki egy ezrest, már jócskán be volt rúgva, vidáman összecsapta bokáit, mint egy baka, és azt kiáltotta: köszönöm tisztelettel, direktor úr, akkor visszamentem Ernához, lefeküdtem újra a márványra, ő azt mondta, nem mostál fogat, mire én azt feleltem, elfelejtettem, de szoktam, aztán sokáig hallgattunk, végül megenyhülve annyit mondott, szépek a tulipánok, mire én: oda a kút mellé majd még ültetünk egy kőrist Kulival, így tizenegy után már nagyon idesüt a nap.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-02-14 09:31 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-02-19 21:47   új fórumbejegyzés: Oláh Imre
2020-02-19 21:13   Napló: Játék backstage
2020-02-19 20:56   Napló: Játék backstage
2020-02-19 20:44       ÚJ bírálandokk-VERS: Ötvös Németh Edit hangulati törmelék
2020-02-19 20:40   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2020-02-19 20:32   Napló: Játék backstage
2020-02-19 19:34   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2020-02-19 19:33   Napló: Baltazar
2020-02-19 19:20   Napló: Hetedíziglen
2020-02-19 19:14   Napló: Fészek