NAPLÓK: Parttalan
Legutóbbi olvasó: 2025-07-02 06:25 Összes olvasás: 13287Olvasói hozzászólások nélkül| 6. | as: as | 2008-05-02 22:13 |
| Utolsóból első! |
|
Olvasói hozzászólások nélkül| 5. | Tóni: A könyvtárosról. | 2003-03-15 22:06 |
| Nem lenne egyszerűbb, ha a könyvtáros símán elkattintaná a gépet és csinálna egy jó fotót ? |
|
| 4. | [tulajdonos]: Folyópart | 2003-02-22 13:29 |
| A csöndet varjúkárogás zavarta fel, de a reggel ugyanúgy ragyogott, mint egy nyáron Cornwall szikláinál, vagy a téli, havas szántóföldeken. A könyvtáros egy folyópartról álmodott, arról, hogy fényképezőgépe lencséjébe gyűjti a fénysugarakat és szétteríti azokat a villódzó neoncsövekbe. |
|
Olvasói hozzászólások nélkül| 3. | lajos: zokni | 2003-02-22 02:23 |
| Ó, te megváltó, vettél tiszta zoknit? S ha kilyukad, ki stoppolja neg? |
|
| 2. | [tulajdonos]: Lassan, eltűnve | 2003-02-21 17:42 |
| Lassan megtalál a válasz. A könyvtárablak sötétsége. A sötétség súlya, ami az ablakkeretre feszül, a könyvtár lámpáinak csillogása a kültéri ürességben. A fény és a fény hiánya. Sötétben minden sokkal egyértelműbb, a tehenek is feketék - egytől egyig. A fény pedig életet és kételyeket szül. |
|
| 1. | [tulajdonos]: Sursum corda! | 2003-02-20 17:40 |
Sursum corda! - mondják, Bizakodjunk! Emeljük föl szívünket! - de mire föl?
Ma újra bábeli volt a zűrzavar. A nap a magas könyvtárablakon át viszont úgy világított a szemembe, mint egy reflektor. Elkábított, elérzéstelenített. Érzések nélkül pedig minden újra tiszta volt.
Tegnap már amúgy is túlságosan légneműnek éreztem magam. Ma újra belémfurakodott hát a valóság és a kétely. Mert miért is lehetne kételyek nélkül élni? Válasz van, de nem talál. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
