NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
Legutóbbi olvasó: 2026-10-09 12:40 Összes olvasás: 116193| 976. | [tulajdonos]: János | 2025-09-27 22:52 |
2025. 09. 27.
Szépet álmodtam. Igazi Freud-i csemegét.
Szerettük egymást a férjemmel, finoman, boldogan, előbb Nyírmihálydiban a gyerekkori ágyamon. aztán kézen fogva sétáltunk Budakeszin a Prohászka Ottokár Gimnázium felé vezető járdán, meg-megálltunk, és egymáshoz bújtunk, mint az újdonsült szerelmesek. Olyan jó, mondtam az egyik ilyen összebújás után, hogy János elvált tőlem, így szabadok lehetünk. Ugye, beszélhetek veled ilyesmiről, kérdeztem aggódva, mert egy pillanatra úgy éreztem, jobb lett volna, ha nem szólalok meg; féltem, hogy túl törékeny a boldogságunk ahhoz, hogy ilyen „kibeszélésekkel” terheljük. De ő tök nyugodtan azt választolta, hát, persze. Erős volt és fiatal, magabiztos, mint a Robert Redford a Távol Afrikától-ban; nyugodtan rábízhattam magam. Aztán mintha egy asztal mellett ültünk volna, még mindig édes kettesben, amikor hirtelen belém hasított a felismerés: de hiszen János az apám.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
