Baltazar: tudósítás a palotából

NAPLÓK: Baltazar
Legutóbbi olvasó: 2025-07-12 12:27 Összes olvasás: 615361

Korábbi hozzászólások:

1599.	[tulajdonos]: tudósítás a palotából	2012-09-30 22:16
Tegnap volt a 100 ezer költő a változásért című, az egész világra kiterjedő rendezvénysorozat magyarországi eseménye a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A változás, mint hívószó eléggé általános, gyakorlatilag minden belefér. Hiszen ki lenne elégedett mindennel, ami van, ki ne akarna valamilyen változást? Általában azonban mindenki tartózkodott ezek megfogalmazásától, konkrét elképzeléseit gyakorlatilag mindenki megtartotta saját magának. A közönséggel és a világgal megosztott versekből ugyanis ezekre vonatkozó konkrétumok nemigen derültek ki. Amíg jelen voltam, csak Weiner Sennyey Tibor mondta el miben szeretne változást. Három dolgot említett, három verset akart felolvasni ezekhez kapcsolódóan, de kettő után megállt, mert érezte, hogy szereplése túl hosszúra sikeredett. Vörös István felolvasása alatt egyszer váratlanul egy egészen dobhártya szaggató hang szabadult ki a hangszóróból, Vörös jelezte is, hogy nem ő volt. Kántor Péter felolvasta a Károlyi szobor áthelyezése kapcsán írt versét, ami de facto konkrét politizálásnak tekinthető, így önnön vers-értékeit, amennyiben voltak, sikerült teljesen lefokoznia. Biztosan arra gondolt, hogy olyan közegben van, amelyben mindenki ugyanígy gondolkozik. Kozma György nem olvasott fel, csak mesélt. Magyarul, angolul, héberül. Simon Márton az okostelefonjából olvasott fel. Ő és Kemény Lili nemcsak saját dolgaikat, hanem előbbi Vihar Judit haikuit, utóbbi pedig barátja, Fehér Renátó egyik versét is megszólaltatta. A nemzeti, népi oldalhoz kötődő Kalász Márton, Kiss Benedek színpadra lépése előtt csomó fiatal ment ki a folyosóra, Gyukics Gábor hiába könyörgött, hogy maradjanak. A slam poetry is masszívan jelen volt. Itthon jutott eszembe, hogy el lehetne nevezni akár stand up poetrynek is. Háromnegyed hétig bírtam, aztán eljöttem. A pesti este hozta a formáját, a lélegzetelállító szépséget és a villamos padlóján üldögélő hangoskodó, böfögő gyerekeket, akit a külföldi turisták feltehetően a helyi folklór részének tekintenek. A BKV fílingből a Boráros téren elegem lett, taxiba ültem, ami jó döntésnek bizonyult. A HÉV ugyanis kábellopás miatt nem közlekedett, a HÉV pótló buszok embersűrűs hangulatát pedig nehezen viselem.

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!