NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-08-31 10:13 Összes olvasás: 200780| 25. | [tulajdonos]: rúg | 2013-09-01 08:59 | Akkor rúgtam be utoljára, mikor utoljára láttam. Tegnapig. Ebből következően tán a tegnapi este egyszer csak ott találtam magam azon az utolsón. Előjött, milyen volt ott ülni, mennyire reménytelen.
Nem foglalkozom én már azzal, h mi volt tulajdonképpen. Tudom, ha megkaparnám, olyan válasz lenne az alján, ami fáj. Volt, h a konyhát mostam fel, s mikor előbukkantam a szemetes mögül, fejbe kólintott egy emlék, amiben világosan ott volt, h ő engem nem. Semmikor, semennyire. Hát nem kapargatom.
De nem is lesz érkezésem ilyesmire, mert helyzet van. Össze kell szednem minden eszem és erőm, s még annál is többet. Bombabiztos támasznak kell lennem, mert nincsen más helyettem. Felnőtt vagyok teljesen, ez jó. Valódi életek a tétek. És gyenge lapok vannak nálunk.
Hazaérkezéskor rengeteg csillag volt és nagyon közel. | |
| 24. | [tulajdonos]: korán | 2013-08-27 06:25 | Annak örömére, h korán keltem vki más kedvéért, írok ide. Különben tényleg örvendek, ha előbb vagyok fönn, mint a nap. Szeretem , ahogy gondolom mki, mikor az utcán vagyok, meg egyáltalán kinn, mielőtt felébred a világ.
Nem tom, mi van velem különben, de másodjára álmodtam azt, h megoldom a szorongásos álmom. Ami rém fura és nem volt rá példa korábban.
Az első még júliusban volt, a részleteket már elfelejtettem, de a lényeg, h beugrottam a tengerbe vki után, aki nem tudott úszni és elsüllyedt. Meg is találtam és együtt süllyedtünk tovább, miközben az a szó írta le a dolgot, h 'chill'. Sajnos tudom, honnan vettem, de ennek ellenére pontos volt, mert vót vmi végtelen nyugalom, de a halál hidege is benne. De a lényeg, h egyszer csak eszembe ötlik, h nem lesz ez így jó, mert ez a tenger, ennek nincs is alja, sose érünk le oda. Hogy akkor muszáj lesz felúszni. Oszt megfordultam és felvittem azt az embert is, aki miatt ott voltam. Arra ébredtem, h feljutottunk az utolsó levegővel.
Ma meg a szkoásos szorongásos trutyi ment, cigányok fenyegették a gyerekeim az ablakon keresztül, nagy bottal (volt már ilyen, de a valóságban gyerekek voltak), én meg hiába próbáltam rájuk kiáltani, nem jött ki hang a torkomon. De aztán átfordult: behívtam őket, adtam neki fogkefét(?!) és arra már nem emlékszem miket mondtam, de tudom, h két csomót is kioldottam, mert eltaláltam, mit mondjak. És a végén csak szeretet volt meg tisztelet, de akkor már vhogy kinn voltunk az erdőszélen. Hazajött a férjem, mondtam, megbarátkoztunk. Így volt. A nőt úgy hívták, Adrienn. | |
| 23. | [tulajdonos]: üzenet | 2013-08-25 17:55 | Szinte kilökött hajnalban álmomból a megjegyzendő mondat: "Van még hely." Illetve ennek 'szinonímája': "Still life". Meg, h milyen érdekes, h nemcsak a csendéletet jelenti, de a still az 'még mindig' is.
Elég egyértelműen azért lökődtem ki az ébrenlétre, h megjegyezzem, de nem bízom már az álmaimban, mert mások, mint eddig. Sose volt vágyteljesítő álmom korábban, úgy értem, aki nem szeretett, arról nem álmodtam azt, h szeret. Kontrolált az ész, vagy mi. De az utóbbi időben hazudtak többször. | |
| 22. | [tulajdonos]: sin | 2013-08-22 10:38 | Nem tudom, miért lettél bennem fekete és nehéz. Nem osztalak meg senkivel, a barátnőm próbálkozott, de nem beszéltem rólad. Mert nem tudok. Mert bevallhatatlan vagy. Amire automatikusan azt hitte, h elkövettem valamit. Pedig megálltam a kísértésben. Átfordítottam: adtam, ha kellett, a tőlem telhető legjobbat. Azt olvasta fel jelentőségteljesen rám nézve: "Kerüljétek a bűnre vezető alkalmat!" Amitől elszomorodtam, mert eszembe jutott, milyen tisztességesen viselkedtünk mind a ketten mind a kettő ilyen alkalommal.
És mégis itt van rajtam, csillagtalan ég, végenincs alagút. Teher, a bűnöm, amit most már cipelek. Nem tudom, miért lett ez így. Mikor elváltunk, még fény voltál és erő. Még jó darabig főleg szeretet és a szépségre szem.
Elhagytál talán. Vagy megtagadtál, h még nagyobb hülyeségeket beszéljek. Nem értem.
Aztán - most lehet legyinteni- kb 3 hete jött az ördög. | |
| 21. | [tulajdonos]: dried up canal | 2013-08-21 09:19 | Every morning I wake up hoping it is over. I will need all my strength for my family's survival this year: I can't afford to let this love destroy it.
I didn't wrtite to you: you had said very clearly at least 2 times that you didn't want me. Imagining love was very foolish, it is sg that can never be.
I want to get rid of this feeling, which makes me vulnerable and weak.
I was afraid of going back, attacks of sobbing when I had to first, but now I am stronger. Certain places that are overcrowded with associations of you may not hurt me now: I know that you were a different dimension that is no longer there, that I have nothing to do with, that is so unreachable as to try to reach the moon. Times have changed missing an essential element, they do not contain the thing that makes imagination possible.
Perhaps I could look you calmly in the eyes now. I know my place, accepted it: i've never stood a chance, you're a stranger. Whatever you feel and think is no concern of mine. | |
| 20. | [tulajdonos]: song | 2013-08-10 09:57 | I have the voice but there's no one to hear me
I am the song without the ears
a meaning without comprehension
tell me sg real instead of the trivialities that
goes for life everywhere
give me sg you bore not sparing the pain
sg you struggled and suffered for
from beginning till the end
none of the stages ready-made for you
tell me you died of it if that was what it takes
that you didn't know where it was leading
before it led you there
telll me the end was in our hands
not pre-written as one of those tailor-made,
safeguarded tours that go for the road
tell me you loved me
for real | |
| 19. | [tulajdonos]: téved/remény | 2013-08-08 12:16 | 2 napja azt érzem, h írnom kell neki. Rossz érzés. Hogy azért kell írnom, mert miattam nincs lezárva, elengedve szépen, h miattam van, h nincs, h nem találtuk meg egymást legalább egyetlenegyszer az életben, miattam, mert nem kerestem, mert nem írtam neki.
Ami butaság. Mert ha tényleg igaz lett volna az a csoda, ami velem sose esett meg életemben, az, h viszont szeretett, akkor nem bírt volna így elválni tőlem. Akkor szüksége lett volna rá, h keressen. Akkor erősebb lett volna a vágy, a hiány annál, ami visszatartja.
De eszébe sem jutott keresni.
A múlt héten olyan volt, mintha szétrúgták volna a szívem. Most meg jött a remény. Gondolom, addig nem oszlik szét, amíg el nem követem azt, ami végképp betesz: írok neki. Fura ez ezzel a reménnyel. Nem tartanék itt, ha nem lett volna korábban. Lehet, h annak tűnök, de nem vagyok őrült. Tudtam, h nem szerethet, én még azt is tudtam, h a 'kedvel' kategóriára sincs esélyem. Nem volt jó, de annyira nem gyötört. Csak attól változott meg, h elém tolta magát az esély. Mindenre.
Most mit mondjak erre? Hogy bolond vagyok? Láttam a szerelmet rajta. Néha. Ritkán. Aztán eltűnt. Aztán egyértelműen nem kedvelt. Elfogadtam. Aztán megvillant a remény újra. Nem hittem neki. Aztán elhittem. Kiderült, h tévedtem. És így tovább. Sokszor.
Azt hiszem, reggelre eldöntöttem, h írok. Olyanformán, ahogy a vezetési vizsgára mentem: biztosan abban, h megbukok. Van mit veszítenem. A legjobb ami történhet, h nem válaszol. Ha válaszol, 'his answer will smash my heart.' Meg amit gondol majd rólam. Mert most csak közönyös, de akkor...Semmi jó nem jöhet belőle.
Akkor miért?
Mert az a történet, amit a remény írt, ami a valósággal ütköztetve lassan megsemmisít, úgy hangzik, h az ember, aki szeretett engem éppúgy látni akar még egyszer, mint én őt és hogy két napja várja, h megkeressem. Pedig még azt is tudom, h ebben az emberben már majdnem kifogyott a szerelem.
But even that little makes the difference between death and life.
*************
éjjel egy kutya vonyékolt kísértetiesen az ablak altt. Mikor kinéztem, 1 fekete kutyát láttam, aztán mintha lett volna mellette 1 fehér is. Aztán- gondolom a függöny miatt- hol ott volt mindkettő, hol csak az egyik, hol csak a másik. Amikor már abban se voltam biztos, h van-e ott egyáltalán vmi, akkor feküdtem le. De onnantól, h kinéztem, megszűnt a vonyékolás és a mozgás is. Néma volt minden.
| |
| 18. | [tulajdonos]: letter 1 | 2013-08-07 16:57 | I am no evil. What was between us was good. You met me as one comes across optional help that he decides to use or not.
I didn't harm you. I would never harm you in any way. I could not.
Don't think of me as evil. I am not. And i am not and won't ever be the means of any evil. If you think of me as a ruining influence, it is not the truth.
I am suffering very much. But i have done nothing against you.
******
| |
| 17. | [tulajdonos]: egy válasz | 2013-08-04 16:37 | | Asszem legalább a meghamisításon keresztül nem akartam elveszteni. Hogy másra, így másvkire emlékszem, mint aki volt. Vhogy úgy, ahogy a fényképek is a valódi emlékek helyébe lépnek. Nem tom. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 16. | valaki: egy kérdés... | 2013-08-03 08:55 | | "Nem fogok történetet írni, mert se tévedni, se hazudni nem akarok." miért nem akarsz tévedni? | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
