NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója Legutóbbi olvasó: 2026-08-22 02:53 Összes olvasás: 77351| 573. | [tulajdonos]: Nem jó ötlet! | 2025-09-21 22:22 | | Egyelőre hagyjuk a házi feladatokt! Nem tudom mi ütött belém? | |
| 571. | [tulajdonos]: szabadagazda | 2025-09-20 12:43 |
Vizsonyy Söndör* – Szabad(a)Gazda
Partly Sunny - részben napos
Elvesztettem zsebkendőmet.
Ja, nem.
A felnőtt-lányom, asszony-lányom,
mama-lábnyom, teddy-bearjét.
Oda a kis piros Moncsicsi
a kockás picnic pléd
a kis, fél, barna choes
s a szép kis színes jacket.
Bár mind Babyé volt.
Minden boda; oda,
ahogy Baby nevezi
a tárgyakat.
A költő, aki
kényszert érez, hogy magáról,
titkairól írjon, eset a posztón;
hiába, osztom e véleményt,
nem bírom magamban tartani.
Tanulom a lányomtól.
Az újszülött terméke a poo és a wee.
Két hetes koráig előirányzott a napi kettő
a pooból.
Nem lehetünk nyugodtak
addig,
míg nincs
meg.
Female infant of
(—) (—)
(—)7278
43221221(–) 2937
Igen, ebben a testben, ebben a formában,
ebben a hazában, amiben most van,
vagyunk,
senki nem lesz újból.
Igen, most már elmondhatja, elmondhatjuk.
Nem kell lekopognia, lekopognunk,
a faasztallap alján, alulról, bal kézzel,
középső ujjal: Megfellebbezhetetlenül a világra jött, jüttünk.
Wee és poo.
Mint, két jóbarát,
kéz a kézben jár.
Pecsét a posztón.
Pecsét a pelenkán.
Pecsét az ágytakarón.
Pecsét a pizsamán.
Pecsét a huzaton.
Pecsét az alsógatyán,
Pecsét a bugyogón.
Tovább menve
A baby terméke a poo,
a költő terméke a poem.
A költőtől verset várunk.
A csecsemőtől napi egy poot.
Mi is a másik, ami kell még?
Hogy is mondják?
Segíts!
urine squirting
Tudood, na mondd már!
Ezaz! Pisi, vizelet.
Pispis.
Ebből jöhet több is.
*Vizony Söndör – SzabadGazda – szg-
Egy Angliában élő, ujdonsült
nagypapa. Papi.
Aki, 1956.1.3.-án, Magyarországon,
Vörösberényben látta meg a napvilágot, egy
gazdag, virágzó tanyán, egy betakarítás*kor
véletlenül elgurult sütőtök metaforán, a kemence
melletti dikón.
Méhész volt eredetileg, kora gyermekkora óta, aztán felnőve eladta apjától örökölt lovait, mert ló és méhek nem szeretik egymást, de élete javánál belátta, elszaporodtak az emberek, a méhek meg kihalóban, s a klímakatasztrófa bekövetkeztével, a legújabb kori népvándorlás miatt, csak néhány elszigetelt szigeten biztosított az életben maradás hosszútávon. Ezért, új hazát foglaltatott magának. És mivel a magyar nyugdíjból a szigeten megélni lehetetlen, beállt a lányáékhoz bébicsősznek.
Szeretett olvasni világéletében. Írogatott is. Megjelentek versei, prózái itt, ott, amott, még otthon. Szabadabb idejében szívesen faragott fából, szebbnél szebb kerti díszeket, szobrokat, és ha az unokáját besorozza az iskolarendszer, azt folytatja majd, biztosítva a nyugdíjkiegészítést.
Mivel az angolt nehezen tanulja, a magyart meg könnyen felejti, de nem szeretné mégsem teljesen elfelejteni, az ideiglenes letelepedésije lejjárta, és a végleges előtt, újra elkezdett verset is faragni magyar nyelven.
Íme!
Elvesztettem zsebkendőmet –
Következő: neked is szívem
| |
| 570. | [tulajdonos]: Idézek | 2025-09-17 14:54 | Az emberek nem gonoszak, kedvesem. Idióták, ami egészen más tészta. A gonoszság bizonyos erkölcsi mélységet, akaraterőt és intelligenciát feltételez. Az idióta ezzel szemben nem áll meg gondolkodni; ösztöneinek engedelmeskedik, mint egy istállóban lévő állat, meggyőződve arról, hogy a jó nevében cselekszik, és hogy mindig igaza van.
~Carlos Ruiz Zafon | |
| 569. | [tulajdonos]: Frí & Iz dala | 2025-09-12 20:49 | Úgy történhetett
Írta, FrÍzi
Úgy történhetett, hogy a kis csibész,
kijátszotta gyanakvó elmémet.
Masszív téves eszméim alakultak ki róla.
A 'háló besegített.
Így lett belőlem szerelemhajós,
belőle Bolygó Hollandi.
De végül lelepleződtünk,
egymás, magunk és a
körzeti megbízott előtt.
Hajóink utolsó pillanatban,
siklottak el csak egymás mellett.
Még hallottam a kiáltását.
Hagyd el a süllyedőt!
Pedig ő a hálót húzta vonta
a bűnösök között
aztán csak ő is belegabalyodott
az asszonyba belehabarodott
de cselekedni azér nem volt mersze,
pedig annyiszor készen állt - no persze.
PC, 2016. November 6. | |
| 568. | [tulajdonos]: Bolondság | 2025-09-08 18:24 | Ma láttam egy 766 ml-es hosszú átlátszó üveget, vagy talán flakont, egy polcon a tárolóba. Rá volt írva, onnan tudom. Vajon kinek lehet az aberrált ötlete egy ilyen üveg? Ki lehetett ennyire fool-os? Ki volt a megrendelő? Ki gyárttatta le? Ki készíttetett hozzá gyártósorokat, rekeszeket. Ki adta el?
Ki vette meg? Ki az, aki mindezt kérdi, és mír* kérdi? Na mindegy.
*tájszó, a miért bíkísi kiejtése
| |
| 567. | [tulajdonos]: Belső írás címmel a Felhőből | 2025-09-08 15:14 | „Tudni, kinek írjunk, a tudást jelenti, hogyan írjunk.” Virginia Woolf
Ehhez kell az emberismeret, önmagunk ismerete, elsősorban.
Ismerd meg önmagad, s megismered az Embert!” mondanám.
Nagy eső után:
„Kint vagyok a kertben. Idecsapok, odacsapok!” Apacic | |
| 566. | [tulajdonos]: Bátorítás és köszönet | Krisztina: szia, pár szó | 2025-09-07 14:03 | Köszönöm. Jól esett, hogy írtál. Hálás vagyok.
Előtte viszont kicsit elbizonytalanodott voltam.
Bármikor írhatsz nyugodt sorokat, ha rá tudsz hangolódni. Lazulj!
Próbáld ki! Magadnak írj!
Elvégre a Te naplód! :-)
Egyébként olvaslak én is. :-) Érdeklődő vagyok irántad. :-) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 565. | Krisztina: szia, pár szó | 2025-09-07 11:52 | | Pár bejegyzésedet elolvastam Ildikó.. Ez most nagyon te vagy.. Gratulálok. Én annyi hülyeséget írtam, hogy bejött egy Holland ismerősöm Himnusza,amiben érdekes módon a Magyar Himnusz NINCS BENNE! Az valahogy nem véletlen, állítólag kifelejtették. A 3 6 9-ről nem akartam, de Tesla jutott eszembe. Ezeket a kis dolgokat amiket írsz, ezek jók, nyugodtabbak.. Irigyellek ezért.. nekem ez lesz az utolsó naplóm.egy héten egyszer. | |
| 564. | [tulajdonos]: Sodródás - (Mai) | 2025-09-06 21:29 | Fokozatosan valami más tevékenységbe bonyolódik, és felhagy az eredetivel.
...határozott irány nélkül lassan együtt mozog a levegővel ... (Tanulói Kalap)
*
"A félelem.
Bár nem tartott tovább múló pillanatnál, mégis megrázó volt számára ez a régi-új érzés, amely úgy száguld át a testen, hogy egy pillanatra elernyednek az izmok, puhává válnak a csontok és áthatolhatatlan köd borul az elmére.” (Téti István)
*
Elsodródtam. Találtam valami érdekeset. Egy mappában. Kijegyzeteltem volna. Eltartana egy jó darabig. Nagyon érdekelt ami bele volt írva, de elkérte egy tanulótárs.
Lassan a türelmem végére értem.
De nem fejezhettem ki, mert etikátlanságnak minősülne. Nagy vidáman beültem a továbbító lapommal Marcsi elé a székbe.
Mire a történetem végére értem, már csak szorongtam.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
