NAPLÓK: történések Legutóbbi olvasó: 2019-05-25 20:57 Összes olvasás: 1450| 34. | [tulajdonos]: csak | 2019-05-25 08:24 | | Fáj a fejem. Talán az időjárás. Habár most alszik a szél, nem keveri a piszkot az utcák között. Remélem így is marad. | |
| 33. | [tulajdonos]: porondon | 2019-05-16 15:47 | Cirkuszban voltam. Rengeteg állat keringett körülöttem. Olyanok amiket már idomítottak, de teljesen vadak is a látóterembe kerültek.
Különféle módon viselkedtek. Sokuk másnak képzelte magát, mint ami valójában tükröződött egy víztócsa képében saját profiljáról.
A kardfogú tigrisnek magát valló páciens, felfújta agyát mindenféle szintetikus droggal, amit persze tagadott és elhitte, hogy visszautasíthatatlan külső adottságokkal rendelkezik. Szexuális vonatkozásban pedig egy ezred szerszámjának erejével bír. Igazából instant macskabölcsőt láttam benne, szottyadt aggyal és a csigabiga nyálával kevert savas tejbepapit.
A másik fantasztikum, őserővel bíró elhízott vaddisznó, nem állt messze a valóságtól, agyara rég elhullott, vastag nyelvével körbenyalta a fogatlan üreget , jókat cuppantva az üveges borostxánbarna malátás bambi után.
Királypitonnal sem hozott össze a sors ezen kívül. Itt találkozhattam vele. Szeme színe, hangulatától függően változott. Ma harapni szándékozott volna belőlem, azt éreztem. Nem sikerült neki.
Viszont nagyon meglepődtem, hogy egy üregi nyúl engem tesztelt. Hiába, már a nyulak sem a régiek. Nagy busa fejével, először hasba dukszolt, aztán beleröfögött a fülembe. A meglepetéstől ledöbbentem, aztán miután kivilágosodott ráeszméltem, tesztelt a vad. Most megmutatta a vadnyúl formáját is. Talán ha meghintemém liszttel és paprikásként tálalnám a verzióját, többet nem piszkálna, nem bizony.
Ezt a sok mindent végiggondolva, haza is értem. Fogalmam sincs hogyan, megszokásból hajtottam a furgonom. Szerencse, hogy nem ugrott elém valami szörnyeteg.
Habár a mai nap után, így is csodalkozom, hogy életben maradtam.
Igaz megfagytam. Hibernált állapotom nem tudom meddig fog tartani.
| |
| 32. | [tulajdonos]: Esőmese | 2019-05-15 16:44 | Esőmese
Agyonnyom ez az idő. Belekúszik rostjaimba és bizonytalanná tesz. Nem érzem azt, amit akkor érzek mikor süt a nap. Depresszív gondolataim támadnak. Azt szeretném ha mindenki békén hagyna. Ez csak egy pillanatra igaz. Aztán szeretnék valakit megölelni. Lehet egy fa is. Fából készült tárgy nem jó, mert az már halott. Aztán jó lenne elbújdosni egy kis házban az erdő mélyén. Utálom ezt az időt. Ki szereti? Nagyon kevesen. Kit érdekel?! Miért foglalkozzak mindig mások igényeivel.
Velem ki foglalkozik?
Felhívtam. Megáztam- mondtam.
Volt egy kis mátrix. Mi lett volna ha....
De nem mi lett volna ha.... van, hanem most.
Nekem nem megoldas kellett akkor, abban a pillanatban, hanem meghallgatás. Esetleg: Óh, sajnálom, hogy megáztál. Simogató szava.
Nem pedig a mi lett volna ha..virtuális .ostorcsapása.
Ez a nő férfi törvénye. Az előbbinek van egy igénye a meghallgatásra az utóbbinak megoldásra van programozva az agya. Így lesz ez míg világ a világ.
| |
| 31. | [tulajdonos]: kakasok | 2019-05-12 09:52 | Új tyúkok érkeztek a baromfiudvarba, tették vették magukat a kakasok előtt.
Tollazatuk különböző alakzatban borzolták fel. A tarajasok, pedig sarkantyújukat összeütötték izgalmukban. Futkosnak a tojók körül. Zavarukban egymás töpörödött csülkét taposták. Egymást túlharsogva kukorékoltak. Zengett az udvar. Történt egyszer, hogy nem kaptak enni akkor mikor kellett volna. Mikor megszokták. A gazdaasszony később kelt mert még az urát magára húzta, vagy csak elaludt. Az udvar állapota kellő indulatra duzzadt. Kire ugrottak rá elsőként, hát a satnya kakasra, az utolsóra , a repedt lábú, ide- oda csárdásozóra, a bizonytalanra, akinek a kukorékolása is suttogássá halkult, ő volt a beszari kakas. Na, hát őt szedték darabokra, ő volt a hiba okozója. Legalábbis szerintük. | |
| 30. | [tulajdonos]: álom | 2019-05-12 08:17 | Rosszul aludtam. Kétóránként megébredtem. Aztán álmodtam. Csúnyát.
Városi utcakép, lehetne Budapest is. Barna olajosbőrű emberek, fekete, drága öltönyben, hadarnak idegen nyelven. Csillogó autó kanyarog a szűk utcákon. Megáll egy szürke épületnél, kiugranak az autóból barna kapu tárul, nem foglalkoznak a kovácsoltvas ajtajú lifttel. Felrohannak a lépcsőn lazán markolják a fényes fakorlátot. Bokájuk ütemesen villan a nadrág és zokni közti résen. Felérnek. Kifulladásnak nyoma sincs. Belökik az ajtót. Nincs bezárva, lustán engedelmeskedik. A zöld fülesfotelban egy lány összeszurkált holtteste. Luxusprostituált. Huzat van, hisz az ajtót is nyitva hagyták. Az utcán lévő sofőr egyszerre hallja meg a velőtrázó ordítást és látja meg a véres függönyt mint egy angyalszárnyat. | |
| 29. | [tulajdonos]: hullanap | 2019-05-11 18:41 | Tekeregtem, csavarodtam, hajlítottam magamat.
Tébolyultan furfang lassan szétcsorgattam napomat
Okker csíkok böffentettek, szeletelték fejemet.
Tekeredett, csavarodott lelke lettem mindennek.
Befejeztem meg mielőtt kibukok vagy elesek
Pihentető nagy munkával napomnak befellegzett.
| |
| 28. | [tulajdonos]: nyavalygás | 2019-05-09 18:05 | Megint kidolgoztam a belem. Hülye vagy? Kérdeznék néhányan. Igen, vagyis nem. A fenébe, ki tudja ezt eldönteni. Ha dolgozom azért vagyok kattant, ha nem teszem azért kapok. A melóban el lehet fáradni . Ez tény . Fáj a hátam, nyakam, lábam. Nyűgös vagyok.
Számolom a napokat. Szeretném, ha jó dolgot hozna nekem. Tudom, hogy jön az a dolog. De, mikor? Türelmetlen vagyok...és fáradt , ja meg nyavalygós. | |
| 27. | [tulajdonos]: csak | 2019-05-07 17:39 | | Elfáradtam, pedig nem erőltettem meg magam. Az agyam apró piskótaroláddá zsugorodott, narancslekvárral. Annyit hallgattam ma a mozgékony tetszhalottakat, hogy összement a tudomány a fejemben és lötyög a maradványa. Reszket a fejemben a semmi ezt is mondhatnám. Holnapra remélem kipihenem ezt az állapotot, mert becsavarodom. Ma aggódtam is. Sima gondterheltség ütött tanyát nálam a hátsó eperfa alatt, de remélem semmi komoly, folyománya eltűnik a félhomályban. | |
| 26. | [tulajdonos]: nyamm | 2019-05-05 10:46 | | Ma reggelit kaptam. Ez csodanap. | |
| 25. | [tulajdonos]: béke | 2019-05-04 16:30 | | Az ember mindig elképzel valamit, legalábbis én, aztán vagy úgy lesz, vagy nem. Ha igen, akkor jó, illetve nem biztos, hogy jó, mert ha az embernek negatív gondolata van az adott dologra vonatkozóan, akkor amit elképzel, az a rossz. Most pihent az agyam, pihentek a gondolataim is, békében vagyok magammal. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
