NAPLÓK: történések Legutóbbi olvasó: 2020-07-09 22:10 Összes olvasás: 11508| 228. | [tulajdonos]: sajnálom | 2020-07-05 19:01 | | A hegymelléki egyelőre mínuszos. Úgy tűnik elméleti volt a dolog. Aztán ki tudja, lehet még korai a cseresznye. Letyelótya kezdhet izgulni. Nem irigylem. Jobb lenne, ha lefobná a fityulát meg a kiskötenyt, a neccharisnya maradhat, de a pomponos magassarkú papucs kuka. | |
| 227. | [tulajdonos]: semmi baj | 2020-07-05 18:55 | Egérszagúak a ruháim. Lehet kimostam egy egeret?!
Ha a folyóban mosnám, halszagúak lennének.
A horgászok miért nem iszapszagúak?!
Vagy igen?
Nem tudom. | |
| 226. | [tulajdonos]: álom | 2020-07-05 10:52 | A tér sarkán egy asztalnál ültünk. A bútort halvány türkiz festékkel kenték le. Kicsit besárgította az idő. Éppen csak annyira, hogy ne lehessen tudni pontosan a színét. Nem tudom miért tartom ezt fontosnak. Talán azért mert a gyermekkori konyhaasztalunkra emlékeztetett . Lehet azért álmodtam így.
Négyen voltunk. Egy szőke sorselemző, a lányom, valaki akire nem emlékszem és én. Egyszercsak jött egy ember, olyan mágus forma, kezében kártyalapok. Olyan ábrákkal, amiket még életemben nem láttam. Sárga, pufók dzsin vigyorgott az egyiken, piros szegecselt nyakörvben, babakék felesége a másikon. Ezeket láttam pontosan, aztán valami zöld házforma és szürke foltba süllyedt a negyedik. Kiosztotta őket. Az enyém a túl evett szellem lett.
Aztán borítékokat vett elő, azokat is odaadta egyenként.
A jósnő bontotta ki elsőként, belenézett és reménykedő arca beborult. Hirtelen apátiába mélyedt. A valaki még homályosabb lett. Biztos csak a létszám miatt került oda. A lányom sem talált semmit a borítékban.
Én viszont valamit kitapintottam, lapos hosszúkás fémdarab, az egyik végén kiszélesedő műanyaggal. Feltéptem a papírt. Apró indítókulcs pottyant az asztalra. Vajon ez mihez való?
- Megnyerted az elektromos rollert! - kiáltott fel az elemző. - Te nyertes meg!
Pedig annyira akartam! - nézett szomorúan, mintha az élete múlna rajta.
Már hozták is. A mágus kísérte a fiatalembert aki tolta a vilagosszürke hatalmas járművet. Mától van egy nagy rollerom.
Ez volt az utolsó gondolatom ébredés előtt. | |
| 225. | [tulajdonos]: érzem a légcsavart | 2020-07-04 21:01 | A péntek egy csoda volt, ha jol emlékszem a csütörtök is. Holtverseny.
Légijármű hurimált egy ideig, föld és az ég között lebegtem álmomban.
Azt hiszem jelentkezem egy pilótaképző tanfolyamra. Igaziból. | |
| 224. | [tulajdonos]: nincs baj melankólia van | 2020-07-04 12:30 | Véget ért a sorozatom. Szerettem. Az utolsó pillanatoknál kibuggyantak a könnyeim. Hagytam. A meleg sós víz lefolyt az arcomon. Egyedül voltam, hagyhattam. Nem csodálkozott senki, nem kérdezett és nem kellett felelnem.
A főszereplők, akik megmaradtak megöregedtek. A lehetőségek végesek. Miért nem mondta nekem ezt senki?! Eszembe jutott, hogy mondták, csak nem figyeltem oda.
Amíg az ember fiatal, azt hiszi a lehetőségek kifogyhatatlanok. Aztán ahogy telnek az évek, rájön, hogy végesek. Egyre kevesebben szeretik igazán, érdek és haszonszerzés nélkül, egyre több emberre haragszik és lesz dühös, nap mint nap. Aki ezt megérti, hálás lesz minden nap azért a pillanatért, ami örömet nyújt számára. Az idő kifolyik a kezünk közül, nagyon nehéz újra kezdeni, még elméletben is, hisz sok a csomag, amiért felelünk, nem dobhatjuk csak úgy el, mint a nehezéket a hőlégballon kosarából. Az már a végső, mikor zuhanunk.
Lehet, hogy egyszerűbb feladni?! Nem tudom. Nem tudhatom meg.
Szeretni jó, szeretni fotos, tiszta szívből, igazán.
Ezt mondta a film, de mit mond az élet? | |
| 223. | [tulajdonos]: hm | 2020-06-20 14:06 | Az jutott az eszembe, hogy miért nem tapsolnak, a temetéseken. Lehetne, jutalomban részesíteni, a távozót.
A tiszteletet megadva, ily módon, hisz megélt egy életet ami adatott, annyit amennyit.
Megtapsolni a küzdelmét, mert biztos volt neki. Úgysem dicséri meg már soha senki. Utolsó gesztusként ünnepelni, azt aki elmegy. Tudom, paradoxon, csak úgy felvetődött bennem. Túl sokan távoztak a környezetemből mostanában.
Tán, azt hinnék a résztvevők, hogy a halált üdvözölnék, csupán nézőpont kérdése.
A látásmód annyira különböző, ahányan vagyunk.
| |
| 222. | [tulajdonos]: fáj a fejem | 2020-06-20 07:09 | Fejfájással ébredtem. Anyósommal álmodtam. Mindenbe belekötött, pedig láttam, hogy a tűzhelyen gyöngyöző húsleves gőzeit szippantotta be vágyakozva. Aztán kiderült, utálja a húslevest. Nem erősködtem, hogy egyen belőle, elment a kedvem. Vettem be egy gyógyszert, bízom a hatásában.
Rettenetesen fáradt vagyok, más helyett is dolgoztam a héten. Nem tehettem mást, én lettem volna letolva ha nem teszem. Vannak még kiváltságosok, ajogy ez a gusztustalan munkakerülő is, | |
| 221. | [tulajdonos]: ez van | 2020-06-19 08:16 | A háromnapos férfi
A nő mindig azt mondta a férfinak, minden egyes ajándéknál: -De, boldog vagyok! Teljesült az álmom!
Aztán eltelt pár nap. A forgatókönyv ismételte magát.
A férfi újra csak szidást és negatív hangulatot kapott.
Az ő vágya a nyugalom volt és legalább egy parányi tisztelet.
Soha nem kapta meg.
Az ő álma nem teljesült.
| |
| 220. | [tulajdonos]: csak semmi | 2020-06-14 18:29 | Ma azt kérdezte tőlem valaki, hogy jól vagyok- e.
Nem tudtam rá válaszolni neki. Nem tudom megítélni a jól vagyok fogalmát. Ezert nem is tudok felelni a kérdésére. Mitől lennék jól, miért lennék rosszul. Azt hiszem hogy sehogysem vagyok
a vegetáció alsó lépcsőjén üldögélek, ha ez a bizonyos dolog mondjuk tíz fokos akkor a harmadikon csücsülök, a lábam magam alá húzva, csak nézegetek hangtalan. Valahogy így érzem magam.
Holnap elbuszozom, biciklizem vagy autózom netán helikopterrel közelítem meg majd az objektumot, még nem döntöttem róla. Nincs is kedvem bemenni így, hogy nem tudom hogy lesz. | |
| 219. | [tulajdonos]: tök jó | 2020-06-03 16:50 | | Megmaradok. Túlélőcsomagot töltött belém egy útonálló hős cincér. Hogy volt, hogy nem volt, csak ott állt az úton, mikor arra mentem, elkapta a grabancom és tölteni kezdte azokkal az apró csomagokkal. A bőrömön pici réseket vágott és tömködte be rajta a dolgokat, addig folytatta a dugaszolást, míg megtelt a csatorna, akkor görbetűvel összevarrta. Pont úgy ahogy szerettem volna. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
