Fél perc

Fél perc. Csupán ennyit ég
egy csillagszóró a fán.
Fél perc néma csönd. Az idén
most először talán.

Fél perc kevés - de elég,
hogy átéljünk sok hónapot,
- mit az idő sodrásában
ez a fél perc elhagyott.

Állunk. Kezünk összeér, és
egy pontra tágul szemünk.
Fél perc. -  Elmúlik, s újra
a világra ébredünk.

Fél perc volt csak, mialatt gyúlt,
ragyogott, aztán kihunyt.
Pont elég volt, hogy a máról
leszakadhasson a múlt.

Fél perc.  Még egy szikra,
ami megcsillan a könnyeken.
Vége....  Most már beszélhetünk,
nevethetünk könnyeden...



2001. december 21.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.