Zsebtükör versciklus

Zsebtükör- versciklus

/Ajánlom M.Zs.-nak és M.J.-nak szeretettel./

1
Jaj, azok a   tükörutak!
Megtévesztő a nevük.
A felületük is ,és cseppet sem fényesek.
A léptek kopogása miért éppen úgy csendül fel
legelőször?Nem a tiéd. Másvalakié.
Aki tova és arra fele megy. Léptei hasonlítanak
a te lépteidhez. Valaki diktál.
A te lépteid ekkor még,: csak mint az emlék.
Vissza se',  előre se' verődnek.
Hallgatózni jó. Loppal magadat követed.
A tükörút a  jövő.
Sejtelmed sincs és bizonyos vagy.
Most még itt vagy valamelyik  múltban .
Marasztalnak páran ,hát itt rekedtél
tükörúthoz   a legközelebb.
A belőletek kiszakadó sötétség éppen oda visz.
A bokrokon
leszakított  ruhafoszlányaidra ismersz.

Sebeid friss piros tollú madarakká lesznek.
Nézd hogy bólogatnak neked a fák hegyén.
Fürtökben piros seregélyek.
Tapsolj!
Szálljanak az ég felé,
szemeikben a  furcsa fénnyel.
Alattad is szállnak,  mélyül az égbolt.
Két égbolt között ernyős madártej vagy.
Most kell kinyílnod, nézd!
Gyöngyházszínű a félelem.

         2

A tükröt túl magasra tették előle
már akkor is. Csak az odahúzott
hokedliről, lábujjhegyre állva érte el.
Ágaskodhatott, ő mégis csak
a homloka látszott benne. Hát levette.
Látni akarta magát. Lemászott,
a kerek tükröt ölébe vette.
Hirtelen belenőtt a tükörbe.
A szemöldöke is. Azt nem szerette.
Grimaszolt,  mosolygott.
Egy darabig nála volt aztán eltörött
Pont a homloka közepét vágta ketté.
Ez mindig így történt ha tükröt
akart magának a magasból. Azt nem tudta,
hogy az imént kettéhasadt arca hova lett
azt sem, hogy  a tükör eltörése nem jelent jót.
Erről is utólag értesült, kerülőutakon
mint sok
minden másról.

3
Nagy szárnyas tükrökkel idegeneknél
találkozott.A tükörszárnyakban
kíváncsian figyelte  önmaga többszörösét.
A szomszédjukban  éppen ilyen
tükrön színes mézeskalácsfüzér lógott.
Nagyon fájt a szíve érte. El akarta lopni,
mint sötétedés után a málnákat a kertből.
De lopni csak a felnőttek tudta nélkül szabadott.
A színes dolgok is csábították,
és csodálattal töltötte el a talmi
ragyogás is. Kinyitott szárnyú
lepkegyűrű a búcsúban.Bizsu,
hamis kövekkel szépen kirakva.
De büszkén viselte az ujján!
Mire hazaért, a kövecskék
kipotyogtak az úton,s a lepke szorított.
Még szappannal sem jött le.
Lemezvágó ollóval kellett levágni.

Éva néni néha megengedte neki
hogy a nyakára tegye a sárga meg rózsaszín
mézeskalácsfüzért mint a gyöngyöt.
Éva néninek  magasra tupírozott
szőke kontya volt. Az ilyen hajakhoz
jól beállított tükrök kellenek.
Amikor a feje hátuljába tűzködte
a hajtűket, úgy nézte a saját orra hegyét
mintha belátott volna  a tükör mögé.
Egészen túlra. A szeme furcsán állt
olyankor, nem mondta volna meg róla
senki, hogy amikor úgy tűnik mint aki túlnéz
tulajdonképpen hátrafele lát.
Keze mozgása igazolta ezt és a pontosan
helyükre illesztett tűk, fésűk, csatok.

4.



ki tudja honnantól kezdve csak tükördarabok
voltak fellelhetők a házban.
A család tagjai vadászták a tükröket.
Mielőtt valahova indultak volna.
Amikor apja borotválkozáshoz készült
az ablakpárkányra tette a mosdótál fölé.
Habot csinált a pamaccsal és mindig
egy darab arcot kent majd borotvált le,
és hajoltában fordult valamennyit.
Babra munka volt.
Átkozódott.Felaprózni egy arcot!
Borotválkozásai után napokig sem ismertek rá.
A törött tükröknek éles volt a szélük.
Sokszor megvágta velük a kezét.
Olyankor sokáig kóstolgatta
saját vérét.
Hiányoztak a tükrök így utólag.
Embernyi tükrök
szükségesek egy házban.
Sosem látták magukat
életnagyságúnak.Sem ide-oda jövőnek.
Sem távozónak de éppenséggel
hazaérkezőnek sem.
Talán ha lettek volna olyasfajta tükrök
másképpen alakul minden.
Tükrök nélkül egyiküknek sem lehetett
önmaga előtt hiteles arca.
Ez volt a  tükörszegénység időszaka.
Hasonlított a  vérszegénységhez.

5

De voltak praktikák, melyekkel a tükrök
hiányát nappal és csakis nappal
ki lehetett játszani.
Egy szoba ablakát le kellett akasztani
a helyéről. Ferdén nekitámasztani a falnak,
figyelve a beeső fény honnan érkezik.
Így tükörré lett a földreszállt ablak.
Kontúrjaiban nem volt túl erős
aki  éppen illegette magát előtte.
Egy tükör illúziója volt csupán
fekete háttéré változott mögötte a fal
úgy

6

Anyja egyébként mindig leakasztgatta
az ablakokat . Lehet, félt a magasban.
Székre sosem állt fel.Vagy nem szeretett
volna magasabbnak látszani előttük.
Nagy  felfordulást csinált.Főtt lobogott
a mosófazékban a víz. Szanaszét a rongyok, vödrök.
Ők meg eszeveszetten verték az ultrahabot.
Csikorogtak ,nyiszorogtak az  újságpapírgombócok.
Ezek voltak a nagy megtisztulások,
-ünnepek előtt-
melyeket padló sikálás és  padlósárgítás követett.
Onnantól kezdve, ki lettek hajigálva a kertbe.
Magukat nézegették a kút vizében.
Ráhajoltak körben a kőkávára.
Három nővér.
Három gyerekfej, három láncszem
az eszterláncon.

7
a nyár tükröződött vissza legszebben a kútban
kövér bárányfelhők tejszínhabbokrairól
ide-oda cikkanó madarak
csak amikor belesütött a nap
olyankor látszott mennyire mély a víz
félelemmel töltött el őket a mélység
mindent a nap sem mutatott meg
pl. a piros fürge szúnyoglárvák
csak a fehér zománcos vödörben
mutatkoztak.
sokáig cselezgettek bögréikkel a merítésnél

8
a kert mögött rét volt tele legelő
tarka tehenekkel
eső után mindig a közelükbe
merészkedtek
nagy barna szemeikből
jámborságot inni

a teheneknek
pásztoruk is volt, naná
pörge kalapos kulacsos
ostorát
ustornak hívta
a kutyáját bobinak
nagy karéj kenyereket evett
egyre csak  kiabálta
- hűűűnye hűűűnye, azanyátokistenit!
ha nem ezt, akkor feküdt
sajnálták a tehénkét amelyiknek
hátára csípőset vágott
ők a helyében biztosan  nem adtak volna
egy ilyennek tejet
ja, a bobi! a  kezes vizsla
tényleg unta magát a tehenek között
amíg azok naphosszat kérődztek
ez   kujtorgott
ők imígyen csalogatták,
hogy
- bobbantyu- ne, ne  gyere!

füleinél jobban csak a tökei lafogtak
harangoztak mintha tudta volna, hogy
azát lesik, folyton hátat fordított
és kifelé figyelt

9


nagymama szerint a macska nem megy el
a háztól ha megmutatjuk neki magát a tükörben
persze ez sem volt igaz
a macskák folyamatosan döglöttek
megsirattuk őket, sírt ástunk nekik a diófa alatt
ágakból még keresztet is csináltunk
ásás közben olykor kifordult a földből
egy kis tükördarab
sártól homályosan
nem látszott bennük semmi
vagy ha igen csak a másvilág
ezért vaktükrök voltak








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.