Egyszerre két film

Egyszerre két film vetül rá az évek
vásznaira. Szentül hisszük: való
az egyik, látjuk, érezzük, tapintjuk,
öröm- vagy bánatszava hallható.

Való-e tényleg? Van rá bizonyíték?
Test-, s lélekseb sem az, hiába fáj.
Idő pergeti előttünk, halálig,
s ez az Idő máig hamis király.

A másik film is megjelen, s a vásznon
e kétes valón újabb látszatok,
újabb hitek élednek és csatáznak,
s konok kardokon bús piros ragyog.

Kit film pereg zavarón, s a szemeknek
még egy is sok, mert titkos kulcsra jár
fény és árnyék. Idő mosolyog rajtunk:
vágyott-gyűlölt, örök-hamis király.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: kéziratban,