Óda a felkelõ naphoz
Üdvözlégy, Napkorong
ki mindent bevilágtasz
s velem megláttatod
mit annyi mindenki nem láthat
Fényed mindenhová elér
még a láthatatlanhoz is
általa teljes a valóság
melyen túl semmi nem létezik
Ha veled szembenézek
teljes én is csak akkor vagyok
lelkemben ősi képek
s fényed engem is beragyog
Fényárban úszik minden
aranysárga a táj
ha a fénybe belenézek
semmi, semmi nem fáj
Maradj még, vigyázz még
e haldokló világra
melyben te vagy az utolsó fény
s nélküled minden hiába
2006. 01. 28.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
