Csendben figyellek...
Kinéz egy arc belőlem,
figyel,
szél tartja hajadat,
színes képeid változnak, visszatérnek
kalandor gondolataim hozzád, arcod vonásait
magamba vésem, nem beszélek,
némaságom hallgat, régi
emlékeim füstté válnak,
fejem fölött csillagjaid, így
eső után is ragyognak, arcodra
figyelek,
minden rezdülésed
enyém.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
