Teremtett-teremtetlen/változat
Febe-nek hívom őt de hívhatnám Thot-nak vagy Tevének is
azt mondja vizezzem fel
a LOC sem működik víz nélkül
jómagam sem szállítok vizet
magam vagyok a víz
ezért kell elfoglalnom a legmélyebb pontokat
te meg én
azt hiszem nem ugyanarról a féltekéről nézzük ugyanazt
elmész
te mindig
én soha
a fájdalom legjobb alapanyaga boldogság
és ez jót tesz a versek szépségének
mint ember bensőjének a lovak külseje
legszebben szól az éj dala
csöndje
neszekből áll
suttogásokból
sikolyokból
Bergman jeleneteiből
a Hold sarlójáról keresztben lógázom a lábam
alattam Morzsi ugat
én csak ballagok
kétlábú karaván
a föld körül
a hold hegyén
arccal a föld felé
pedig a föld nem kisvasút
ezért sem jutok sehova
mint az a hosszú végtelen karaván a kerek Holdsivatagban
míg szárnyaim nem nőnek
akkor hazarepülök
ezért viszketek
Holdon sült tevehúst eszem ha megéhezek
tevebundába burkolózom ha fázom
a tevém kifújt
az utam gyalogút
nem jössz felém
csak vársz
egyre messzebb
elfordul a Föld veled tőlem
lehet hogy így lesz
lehet hogy nem
újra terem a kertem
lesz ami volt lesz ami nem
most üres tisztáson vércsapok lógnak
nézem a csonkokat
a tarvágást a szíveden
kiáltanék de nem hiszem hogy hallanád
felébredek arra hogy nem kiáltok
hol vagy? hol levél?
most hogy lehetnél velem
csak holdfény játszik ereszen takarón
mert egyszer elszakadt
egy csöppnyi teremtettlenségben
Hold- és csillagtalan éjben
egy Nap-fonat
már csak borsószemeken találnék vissza hozzád
de csak pelyvát ölel a karom
a fonál a fényes köztem és közötted
nyúlt
elvékonyodott
előbb vágtam el
mint egy köldökzsinórt
inkább
minthogy lepedőket csomózzak össze
mielőtt
többé
nem
jön
el
a hajnal
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2026-10-11 14:18:01
Utolsó módosítás ideje: 2026-10-11 14:18:01