éjszakai intermezzo-5

a szemcseppes üveg már megint úgy repült be a
szobába mint a bomba
szinte szétroncsolta a szívében az ereket

- jaj, de ügyetlen vagyok
megint elejtettem -
s alig hallható szuszogás követte
majd csend

a sötétben a nyitott szobaajtóban
álldogált az anyja
fel kellene kelned
gondolhatta

fel kellene kelnem
gondolta
csak egy-egy csepp

ám a sokadik ilyen éjszaka után
inkább anyja jól ismert csoszogását
fészkelődése zajait az ágyon s a
megnyugtató hangokat várta
ahogy alszik és elfelejti a műtéteit
a sugárkezeléseket
talán férje halálát is

de mozdulni sem volt ereje
pedig szerette






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2023-06-13 08:30:00
Utolsó módosítás ideje: 2023-06-13 09:17:57