fiók


most egy lélek sem sóhajt, s nem jár itt
csak négy madár, mely felváltva vitt
kócos rímképletet az esős égen
koccanó dióval mindenképpen

mondod: ez csak helyrajz. nem vitás
akkor írunk ilyet, ha nem jut más
tegyem időkapszula-fiók mélyére
visszatartott születés helyére

ott lesz szemüvegem száraival
félretett magok hangvilla-álmaival
hogy majd egyszer, mikor nem köszönsz te
e diót andalgó papírban síromra

                                                     tegyem le









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-12-27 22:05:24
Utolsó módosítás ideje: 2019-12-27 22:05:24