Róka koma...

Róka koma, róka koma, de lompos a farkad
Talán bizony azzal söprögetni akarsz.
Dehogy söprök, dehogy söprök, inkább lopok tyúkot.
Hogyha jön a vadász, farkam mögé bújok.

Jött a vadász, csak emlegetni kellett
Meglátta a rókát és megállt egy fa mellet.
Hosszan célzott, meglőtte a rókát,
A golyó eltalálta a bozontos farkát.

Róka koma elfutott, a lábát szaporán rakta
Észre sem vette, a golyótól leégett a farka.
Nincs már jelképe, a loboncos farka,
A fa tetején kinevette őt a szarka.

Hazatérve csupasz farkát nyalogatta,
S minduntalan azon járt a gondolata,
Lesz-e valaha is valódi a farka.
Vagy minennap kineveti őt a szarka?

Kinőtt már a szőr a róka farkán,
Dúsabb lett mint a balesett napján.
Azt mondják az állatok, s a fáma.
Erdőn-mezőn nincsen büszkébb róka nála.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Gyermek versek