Légmozgások

A szél ujjait nem bélelik csontok.
A fák törzsében nincsen kollagén.
Hangszert készít minden, ami mozdul,
bár a bicegő, de kemény akarattal,
vitatkozni senki sem serény.
A szél kezére életvonalat,
az rajzolhat, aki levegőből
épít tartós, súlyos semmiséget,
s rájött arra; álruhákat könnyű
osztogatni; a sors lényege talán,
néhány kóbor főszerep.
Lehetetlen örökké csak adni,
a vámszedőknek nem jár képzelet,
hisz sokba kerül, mindent másként
látni, s egyszerre, ha átlátszóvá
válik, az ami rideg.

A szél tenyerét nem díszíti semmi.
Arra fúj, ahonnan épp jön. Vándorol.
A természete: nyughatatlan lenni.
Fatörzs húrok között fénylik néha,
és simogat, ha benned kóborol.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-07-09 13:07:54
Utolsó módosítás ideje: 2018-07-09 13:07:54