Vörösmarty kört rajzol és Petőfiről morfondíroz
Rajzolgatok és körbe ér a rajz,
nincs remény, ha jól megnézem, semmi;
majd, ha az az izgága Petőfi
áthúzza, mit feldiszítek estig;
karistolja amit tanult tőlem –
tesz egyenessé egyszerűn, mi több,
nálam a szív-ész a kéz is mind kell,
lesz nála addig végső vérözön.
Az ember feljő, lelke fényfolyam,
a nagy mindenség benne tükrözik –
remény? ezen kívül van: az Isten;
a sors és ember egymást üldözik.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-04-08 22:28:21
Utolsó módosítás ideje: 2018-04-08 22:28:21
