Egyikőnk majd előzni fog
Milyen bosszantó bűnök voltak azok,
melyeket ellened elkövettem,
méreggel kevert szörnyű gondolatok
megszeppent, gyáva szerzője lettem.
Szerettelek, hogy hozzám kötözzelek,
hogy egyedül sohase maradjak,
jobb módúak helyett én lettem neked,
dicsőségére az akaratnak.
Szerelmesek voltunk, mint mindannyian,
egy nagyon sivár, hazug világban,
és bizonytalanok, mint nagyon sokan,
bízva jövőben, szenvedve mában.
Minden szenvedésünket árvaságunk,
egymásra találás pótolhatott,
és rájöttünk, hogy csakis ketten vagyunk,
mert vártuk a boldog pillanatot,
amely jött, mint egyszer majd a halálunk
következik, hogy legyünk boldogok.
Hiába tudjuk, mi egymásra vágyunk,
egyikőnk majd úgyis előzni fog!
2017. október 25.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-10-30 01:10:26
Utolsó módosítás ideje: 2017-10-30 01:10:26
