Istenek
Istenítenek, de enni nem adnak,
Be nem fogadnak éjszakára.
Az az ő életük.
Ez az enyém.
Csak megyek a sétányon.
A Duna szeretkezik a Margit híddal.
Akim sose volt is
Megcsalt.
Háborús veteránok, házak bámulnak rám
Szemetlen üregükkel.
Ásítva kapják be árnyékom.
Sovány vacsora.
Egy távoli hideg csillagon talán tudják,
Ki vigyáz arra,
Akinek apja kétszáz kilométerre,
És két láb föld alatt az anyja.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-06-02 00:16:13
Utolsó módosítás ideje: 2017-06-02 00:16:13
