ÚGY HITTÉK...

Erdő szélén élt egy nyest.
Hitték, hogy rest. Nem volt rest!
Mókus után ez a nyest
fára nyargalt egyenest!

Tágas mezőn róka volt.
Nézték, hitték: már megholt.
Jött egy holló, s szólt: „...de kár,
hogy csak színlel e betyár!”

Tyúkólban járt a menyét.
Azt hitték: ott csak henyélt.
Tévedtek, mert míg ott járt
csirkét fogott, vacsorált.

Hitte két nyúl egy este:
csak málnáért nyúl medve.
Lett belőlük rémült nyúl:
a medve nyúlért is nyúl!







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.