VIRÁG FEHÉRLIK...
Virág fehérlik új , szeles tavaszban ,
s a hóember gyanakvón körbenéz:
mily állomás jött fényben és időben?
Valóság ez - vagy álom az egész?
A hó elolvad. Indul a madárdal.
Fel a kékségbe nagy , zöld hinta száll.
A táj szikrázó ékszer és aranyló
barnán meleg a felszántott határ.
Pacsirtahang csillog , felejthetetlen.
A szélben piros kakasszó ragyog ,
s a ház körül munkába menekülnek
kis dolgos lelkek , félénk holnapok.
A táj - szikrázó ékszer - gyönyörű lett ,
mégis bánat-könnycseppet gyújt a szem.
Fent száll a hinták lengő fényvarázsa.
Árnyék sötétlik lent a szíveken.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
