Valaki egyszer

Üresbe tett hétköznapokon
nem zúgolódik semmi a bordák között,
csak az a megszokott, dolgokat helyükre rázó remegés.

Tudtam, hogy jönni fogsz.

Anyám úgy teregeti a tegnapi álmokat,
ahogy azt egy igazán ötlettelen frázisban illik.

Kit simogasson?

A Pilinszky kötetnek sárgul a borítója.
Csak hever az üres cigisdobozok
mellett a polcon, lapjai közé ragadt sóhajokkal.
A kivérzett partizánokat képzeltem így a Majdanon.

Nagy nehéz.

Az este lecsusszan bőrömről,
mintha más anyagból lennénk,
aztán feloldódik megannyi indokolatlanul kimondott szóban és
hiába tág pupillában,
míg én idegen ablakokhoz nyomom az arcom,
hogy mások életéből rakjam össze a sajátomat.

Állnak a férfiak.

Valaki egyszer azt mondta, válasszam
el kiscsillagokkal a gondolataimat,
mert úgy mégis átláthatóbb.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-05-12 12:24:42
Utolsó módosítás ideje: 2015-07-14 09:44:08