kímÉLET

Valami élet kéne már
Ránc helyett tánc
Nem tudom mi lelt normális lettem
De nem akarok nem akarok

Megint egy beteg nőt szeretek
Nem vagyok egészen javítható
Kímélnélek
De ha veled aludnék nem aludnék
Talán az exem jutna eszembe
Lásd téged se felejtelek soha el
Mint az ő párna alá tört szemüvege
Úgy él velem a nyakad lüktetése

Te vagy az első akit nem önzésből
Hanem magadért féltelek
A pasiddal sincs bajom mert hozzád tartozik
Viccből se tudnálak megsérteni
Ha kérnéd se ütnélek meg
Ne légy az enyém csak légy
Minden perverzió nélkül
Nyalogatnám a sebeidet

Valami rémes kéne már
Tánc helyett ránc
Normális sose leszek
Hiába akarok hiába akarok







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-04-13 10:24:11
Utolsó módosítás ideje: 2015-04-13 10:24:11