Álmok közt ébredés

Anyámmal tegnap éjjel álmodtam

vele örök rendben voltam - sosem szoktam -
álmom is oly egyszerű volt, visszafogott,
ahogyan ő életemben lenni szokott -
valami diétásat és gluténmentest,
tortát vettem, amire ő rá se nézne -
mosolygott és díszeiből a kisebbet
leszedte, hogy úgy csináljon - mintha enne.

Apámmal egyszer álmodtam,

tizenhat voltam, ő két éve halt.
Apámmal egyszer álmodtam,
öreg volt, bottal jött, mint soha,
kilépett a liftből, szólt hozzám -
akkor vesztettem el a hangját,
valamit mégis megbeszélt velem,
azóta nem félem a nagy hegyet,
sem ami utána vagy benne.
Apámmal egyszer álmodtam,
majd' hússzal vagyok több, mikor halt,
amit élek, abba beleoldva -
finoman tollpaca itatósba -
nem is az a lényeg, amit írok,
csak folt ne maradjon a leírton.
Apámmal egyszer álmodom,
nappalom az az éj azóta.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-11-02 16:59:44
Utolsó módosítás ideje: 2014-11-02 16:59:44