KI
Izzadj ki mindent, mire szavad sincsen,
jöjjön belőled, mi beléd került;
nem patak életed, hanem medre -
kívül látszik az, ami legbelül.
Jó voltál sorsnak, hogy elviseljed,
felülről próbáltad, de nem sikerült.
Örülj a nyárnak, az izzadásnak,
télvíz idején minden helyre kerül.
Szomja vadaknak akkor is lesz majd,
vadnak hagyod így, mi vad volt egykoron -
ösztöneiddel óvatosan bírj,
fusson el mindaz, mit megfogalmazol.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-07-21 21:03:38
Utolsó módosítás ideje: 2014-07-21 21:03:38
