Ahogy most reggelente

Ahogy most reggelente
lefelé a rue
de Saine-en, merre lenne
ily égi derű

még, hogy kihűlt s huzatos
teraszok között
melléd madarak zajos
raja költözött.

Mintáidat teljesítsd
be, ha léted itt
kényszerít, hogy felderítsd
múlóbb titkait,

s lélek-tegnapin, main
mélázol, de kint -
Párizs utcasarkain -
mindez múlna, mint

a fény s a Saint Germainen
elömlő tömeg.
Közelséged csak kezem
értheti most meg.

S ujjamra sárgával,
ősz gyanánt,
fesd nikotinnal a
délutánt.


2001. novembere, Párizs





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Mozgó Világ, 2002. Jún.