Egy eszement szerelmes vers

/Az én lelkem egy falat…
szeretlek, mint grizzly a halat...
vagy, mint gulyás a kondért…
Oda vagyok érted, mint róka a vakondért!/

Az út hiába volt feslett,
ráléptél… és fényes lett.
Csillogsz nekem, mint a hold…
Rászóltam kutyámra: Ne csahold!
S a néma éj… a tőzeglápos,
szivárgott, mint egy törött lábos…
s e csendben… te meg én,
sétáltunk a kozmosz tetején…





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-11-05 22:25:14
Utolsó módosítás ideje: 2013-11-05 22:25:14