Kávém illata régi

Ezen az esős reggelen,
2004 júniusán,
köd ül ereszemre,
nincs változás,
tegnap is esett,
fészkén a madár,
meredten ül,
épül a ház odaát,
mérgében baltát hajít az ács,
tegnap is
hiába kelt.
Hömpölyög a víz,
viszi hordalékát,
fogyasztja a hegy
sáros oldalát.
Tegnapelőtt messze,
látszott a Naszály,
ma más a díszlet,
átcsomagolta azt is
az idő szorgos keze.
Kávém illata régi,
forró levében
a nyár melegét idézi.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.