Ha himnuszt hallgatok
Nem vagyok sem mély-, sem búsmagyar,
magyar vagyok, mert itt születtem,
ez a föld lesz, amely eltakar,
itt domborul majd sír fölöttem.
Ha a magyar himnuszt hallgatom
valamilyen sportos sikerért,
mindig csendben végig zokogom
ezt a csendes, szomorú zenét.
Hiába nyelem a könnyeket,
jut az arcomra is belőle,
némán zokogni csak így lehet,
nem tudok kitérni előle.
A meddő csatát megszüntetem,
hiszen én mindig büszke vagyok
magyarságomra -, nem képzelem,
átélem, ha himnuszt hallgatok.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-08-13 00:19:56
Utolsó módosítás ideje: 2012-08-13 00:21:28
