SZÍNEK MESÉI
A színek olykor , mint a gyermekek ,
úgy futnak elénk fénnyel , s oly meleg
fénnyel ölelik a szemünket át ,
hogy mögötte szív igaz pirosát
érezzük és könnycseppen-túli táj
tisztult egű öröme ránktalál.
Nekem drága mit vörösen mesél
az alkonyat , mely csillag-útig ér ,
nekem drága ez a vér-hozta szín ,
eltűnődöm hiába-álmain:
hiába-úton csillagálmú vér
mai jelennél százszor többet ér.
A kék fogócska , új tavasz ha jön ,
s lent álmos barnán bágyadt köszönöm ,
felhőfehéren siet és ragyog ,
hintán lendül a kakukk hangja ott ,
s minden kék lesz , mesekék , mert a Kék
a tavaszban maga a messzeség.
A sárga meg... napraforgó-virág
gurítja el örömét , bánatát ,
lángot forgat , sárgaküllős kerék ,
tág pupillán át a nyár énekét
űzi-hajtja , ívet húz fecskehad ,
s a látszat-égbolt , úgy tűnik , szabad.
Sokféle zöld... lobbanó lepkeszárny ,
üdezöld tréfál , ad fel száz talányt ,
másutt öregzöld , zöldesfekete ,
kőzöld-merev a tölgyfa levele ,
zöldsapkás törpe ingó ágra ül ,
s lógó orrú mesék köröskörül.
A szürke is... a szürke kis szamár ,
az életed a vízparthoz kijár ,
iszik és bízik , szürke lesz az ég ,
már szürke szőrön vízcsepp mond mesét ,
ezüst remény reng csöpp vízcseppeken ,
van , ki elhiszi és van , aki nem.
A Színtelen már rég üzent nekem ,
de még színek csodái szívemen ,
még ők mesélnek és leírom én
alkonyon túli csillag peremén ,
mert mind mese: a gyors tájak sora ,
valónak hitt virágok mosolya ,
vér , út , dalok , álmok és illatok ,
az illat is , mely Baudelaire-nél ragyog ,
múlt és jelen , jövőnek-hitt zene ,
a Vég éppúgy , mint bölcsős Eleje...
Hiszed , nem hiszed , olyan egyremegy ,
hinni , nem hinni mindegy-adta kegy ,
kegyetlen kéz mindent-mindent bezár ,
az örömben valami újra fáj ,
néma az is , akinek hangja van ,
tudós , tudatlan mind boldogtalan ,
az , aki lát , az is semmit se lát ,
csak megy vak útján az öntelt világ ,
az van csupán ami nincs: Színtelen
lét , tér , idő , maholnap szívemen ,
mesék után csak egy mi nem mese -
nemlét-létünk a Nincsen gyermeke ,
s versemben is a Nincset írom én
pirosló csillag-élet peremén.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: kéziratban,