A bűvös vadász

A bűvös vadász figyel,
feszülten jelre vár,
szemében kéjes ösztön
Ó, csak ma jönne már...
Levél zúgását hallom,
ha lebbenti nyári szél,
fénybogár ébren barangol,
bagoly huhogva portyázni kél,
szemével látni most kincset ér...
Könnyű lépteket hallok,
szökellve jő a drága már,
fejét büszkén felszegve,
szemében fürdik a holdsugár.
Párát zihál a teste,
ében haja lebben, s életre kél.
Hűvös a nyári éj,
tündéri dallamot dúdol,
álmát követve zenél,
szerelem tüze, ha lobban,
szívekbe ifjan szökik a vér...
Felajzva már az íj,
rabul ejtve két szívet,
édes kínnal meggyötör,
s már az éj sem oly hideg...
Bölcs mosollyal szól a szép vad:
e rabságot boldogan élem,
megfogtál már bűvös vadászom,
láncom el nem tépem, megígérem...






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-01-02 18:59:38
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-02 18:59:38